CsomagLAB #01
CsomagLAB – ahol nem a csomagoláson megy el.
Pedig sokszor éppen ezen az apróságon múlik, hogy a csomag úgy érkezik-e meg, ahogy feladtuk.
A ragasztószalag tipikusan az a csomagolóanyag, amelyre sokan csak a legutolsó pillanatban gondolnak. Van doboz, belekerült a termék, már csak le kell zárni – jó lesz rá bármilyen szalag.
Egy rosszul megválasztott ragasztószalag felválhat a kartonról, visszapöndörödhet, elszakadhat használat közben, vagy egyszerűen több réteget kell belőle feltenni ahhoz, hogy megfelelően tartson.
Ilyenkor az olcsóbb tekercs ára már nem is annyira fontos.
Jön az újraragasztás. A plusz szalag. A munkaidő. Rosszabb esetben az új doboz, a sérült áru vagy a reklamáció.
A CsomagLAB első részében ezért azt nézzük meg, mitől lesz egy csomagolószalag valóban jó választás – akár otthon csomagolsz, akár naponta több tucat dobozt adsz fel.
CsomagLAB-vizsgálat #1: Miért engedhet el egy ragasztószalag?
Amikor egy lezárt dobozon néhány óra vagy nap múlva elkezd felválni a szalag, elsőre könnyű azt mondani, hogy rossz volt a ragasztószalag.
Ez néha igaz is, de a tapadást nem csak maga a szalag határozza meg.
Számít:
- a kartondoboz felülete;
- a por és a szennyeződés;
- a nedvesség;
- a hőmérséklet;
- a tárolási körülmény;
- a csomag súlya;
- a ragasztó típusa;
- és az is, hogyan helyeztük fel a szalagot.
Egy poros, nedves vagy zsíros felülethez még egy jó minőségű szalag is nehezebben tapad. Hideg raktárban pedig teljesen másképp viselkedhet ugyanaz a termék, mint normál szobahőmérsékleten.
Egy gyenge vagy nem megfelelően megválasztott ragasztószalag tipikus jelei:
- felválik a doboz szélén;
- rövid idő után visszapöndörödik;
- több réteget kell használni ugyanahhoz a záráshoz;
- használat közben könnyen szakad;
- hidegben vagy melegben jelentősen romlik a tapadása;
- szállítás közben részben vagy teljesen elenged.
Ha egy megfelelő szalagból egy réteg elegendő lenne, egy olcsóbb változatból viszont két-három réteget kell használni, máris érdemes újraszámolni, melyik kerül valójában kevesebbe.
A fontos kérdés tehát nem az, hogy:
„Melyik a legolcsóbb tekercs?”
Hanem az, hogy:
„Melyikkel tudom elsőre biztonságosan lezárni a csomagot?”
CsomagLAB-vizsgálat #2: Barna vagy átlátszó csomagolószalag?
Az egyik leggyakoribb kérdés, hogy barna vagy átlátszó csomagolószalagot érdemes-e választani.
A válasz egyszerűbb, mint elsőre gondolnánk: a szín önmagában nem mondja meg, melyik szalag a jobb.
Barna csomagolószalag
A barna ragasztószalag klasszikusan jól illik a natúr kartondobozokhoz.
Praktikus választás lehet:
- költözéshez;
- raktári csomagoláshoz;
- nagyobb mennyiségű kartondoboz lezárásához;
- olyan csomagokhoz, ahol nem szükséges látni a szalag alatti feliratokat.
Egységes, visszafogott megjelenést ad a hagyományos barna kartondobozon.
Átlátszó csomagolószalag
Az átlátszó szalag előnye, hogy nem takarja el a dobozon lévő feliratokat, nyomtatást vagy jelöléseket.
Ez különösen praktikus lehet:
- webshopos csomagolásnál;
- címkézett dobozoknál;
- nyomtatott kartonoknál;
- olyan esetben, amikor fontos a csomag esztétikus megjelenése.
CsomagLAB-tipp: ne pusztán a színt nézd. Két azonos méretű barna vagy átlátszó ragasztószalag között is lehet jelentős különbség tapadásban, hordozóanyagban és ragasztótípusban.
Otthoni CsomagLAB: mire figyelj költözésnél?
Költözéskor jellemzően nem egy-két könnyű csomagot zárunk le.
Könyvek, edények, ruhák, kisebb háztartási tárgyak kerülnek dobozokba, amelyeket utána emelnek, pakolnak, egymásra helyeznek és szállítanak.
Ilyenkor különösen fontos a doboz aljának megfelelő lezárása.
Az a ragasztás, amely egy üres kartondobozon megfelelőnek tűnik, terhelés alatt már egészen máshogy viselkedhet.
Nem feltétlenül az a jó megoldás, hogy az egész dobozt háromszor körbetekerjük ragasztószalaggal.
Sokkal fontosabb:
- megfelelő minőségű szalagot használni;
- tiszta és száraz felületre ragasztani;
- rendesen rásimítani a kartonra;
- nehéz doboznál külön figyelni az alsó zárásra;
- és nem túlterhelni magát a kartondobozt sem.
A jó csomagolás nem attól erős, hogy minél több anyagot használunk hozzá.
Attól jó, hogy a megfelelő anyagot megfelelően használjuk.
Otthoni CsomagLAB: csomagküldésnél mire figyelj?
Egy futárnak átadott csomag a feladástól a kézbesítésig több rakodási ponton is áthaladhat.
Futószalagra kerülhet, más csomagok közé tehetik, forgatják, emelik és szállítják.
A ragasztásnak tehát nem csak addig kell működnie, amíg letesszük a lezárt dobozt az asztalra.
A teljes szállítási folyamatot ki kell bírnia.
Éppen ezért érdemes olyan szalagot választani, amelyből nem kell három-négy réteget használni ugyanahhoz a feladathoz.
Ha már a feladás pillanatában azt látod, hogy a szalag széle elkezd visszaválni, ne bízd arra a több száz kilométeres szállítást.
Üzleti CsomagLAB: napi 10, 50 vagy 100 doboznál már más a matek
Egy vállalkozásnál egészen másképpen érdemes gondolkodni a ragasztószalagról.
Ha naponta öt dobozt zárunk le, egy rosszabbul kezelhető szalag bosszantó.
Ha naponta ötvenet, már költség.
Ha naponta több százat, akkor folyamatprobléma.
Gondoljunk bele: ha egy rosszul használható szalag miatt minden doboznál csak 20–30 másodperc pluszmunka keletkezik, nagyobb csomagszámnál ez már komoly munkaidő-veszteséget jelent.
És ebben még nincs benne az újracsomagolás.
Egy webshopnál vagy raktárnál ezért nem érdemes kizárólag a tekercsenkénti beszerzési árat nézni.
A valódi csomagolási költség inkább így néz ki:
anyagköltség + felhasznált mennyiség + munkaidő + hibák + újracsomagolás + reklamáció
Egy néhány forinttal drágább szalag könnyen olcsóbb lehet összességében, ha:
- gyorsabban lehet vele dolgozni;
- kevesebbet kell használni belőle;
- ritkábban kell újraragasztani;
- stabilabban tart;
- és kevesebb hibát okoz.
CsomagLAB-vizsgálat #3: Mit jelent valójában a jó tapadás?
A tapadás nem egyszerűen azt jelenti, hogy a ragasztószalag azonnal nagyon erősen odaragad az ujjunkhoz.
A lényeg az, hogyan viselkedik azon a felületen és olyan körülmények között, ahol valóban használni fogjuk.
Más lehet az ideális választás:
- normál kartondobozhoz;
- újrahasznosított kartonhoz;
- hidegebb raktári környezethez;
- hosszabb tároláshoz;
- könnyű webshopos csomaghoz;
- nagyobb tömegű küldeményhez.
Fontos az is, hogy megfelelő nyomást kapjon felhelyezéskor.
Ha a szalagot csak lazán ráfektetjük a kartonra, gyengébb lehet a tapadás, mintha megfelelően rásimítjuk.
Nagyobb csomagszámnál ezért egy jó kézi ragasztószalag-adagoló sem csak kényelmi eszköz: gyorsabbá és egyenletesebbé teheti a munkát.
CsomagLAB gyorsteszt: ezt a 4 dolgot nézd meg szalagvásárlás előtt
1. Tapadás és ragasztótípus
Nem az a cél, hogy a szalag első érintésre „brutálisan ragadjon”.
Az a fontos, hogy az adott felületen megfelelően és tartósan működjön.
Az akril, hot-melt és más ragasztórendszerek eltérően viselkedhetnek különböző felületeken és körülmények között.
Nincs minden feladatra egyetlen tökéletes megoldás.
A felhasználás dönti el, melyik a jobb választás.
2. Szélesség
Általános kartondoboz-záráshoz a körülbelül 48–50 mm széles ragasztószalagok nagyon elterjedtek.
Ennek jó oka van: ez a méret a legtöbb általános dobozzárási feladathoz kényelmesen használható.
Speciális vagy nagyobb csomagoknál természetesen ettől eltérő szélesség lehet célszerű.
3. Tekercshossz
Ne csak a tekercs árát hasonlítsd össze.
Nézd meg azt is, hány méter szalagot kapsz érte.
Két hasonló árú tekercs között jelentős különbség lehet a hosszban.
Vállalkozásnál különösen fontos, hogy ne csak a darabárat, hanem a felhasználható szalag mennyiségét is összehasonlítsuk.
4. Mennyi kell belőle egy csomaghoz?
Ez az egyik leginkább alulértékelt szempont.
Ha az egyik szalagból egy réteg elegendő, egy másikból pedig kettőt vagy hármat kell feltenni ugyanahhoz a biztonsághoz, akkor az olcsóbb tekercs gyorsabban fogy el.
Nem a tekercs ára számít igazán, hanem az egy biztonságosan lezárt csomagra jutó költség.
Miért lehet drágább az újracsomagolás, mint eleve normális szalagot venni?
Mert újracsomagoláskor nem csak még néhány centiméter ragasztószalagot használunk el.
Valakinek észre kell vennie a hibát.
A csomagot újra elő kell venni.
Le kell ragasztani.
Esetleg ki kell cserélni a dobozt.
Új címkére is szükség lehet.
A csomag később kerülhet a feladási folyamatba.
Ha vállalkozásról beszélünk, közben az a kolléga nem a következő rendelést csomagolja.
Ha pedig a hibás csomag már elhagyta a telephelyet, a költség még magasabb lehet.
Lehet belőle:
- sérült áru;
- visszaküldés;
- újraküldés;
- futárköltség;
- ügyfélszolgálati munka;
- reklamáció;
- és egy elégedetlen vásárló.
Ehhez képest a megfelelő ragasztószalag néhány forintos vagy néhány tízforintos árkülönbsége sokszor eltörpül.
Nem mindig a legerősebb és legdrágább a legjobb
Fontos a másik végletet is elkerülni.
Nem minden csomaghoz kell a legerősebb elérhető ragasztószalag.
Egy könnyű webshopos dobozhoz nem feltétlenül ugyanarra a megoldásra van szükség, mint egy nagyobb tömegű ipari küldeményhez.
A jó csomagolás nem azt jelenti, hogy mindenből a legerősebbet, legvastagabbat és legdrágábbat választjuk.
Azt jelenti, hogy:
az adott feladathoz megfelelő csomagolóanyagot használjuk.
Pont ez a CsomagLAB lényege.
Nem az a cél, hogy több csomagolóanyagot használjunk.
Hanem az, hogy jobban válasszunk.
CsomagLAB-eredmény
A legolcsóbb ragasztószalag nem feltétlenül a legolcsóbb megoldás.
Egy tekercs ára önmagában keveset mond arról, hogy valójában mennyibe kerül vele egy csomag biztonságos lezárása.
A jó választás az, amelyik:
- megfelelően tapad az adott felülethez;
- könnyen használható;
- nem igényel feleslegesen több réteget;
- a szállítás során is stabilan tart;
- nem lassítja a csomagolást;
- és nem kényszerít újracsomagolásra.
Akár költözöl, akár alkalmanként adsz fel csomagot, akár egy webshop napi száz rendelését csomagolod, az alapelv ugyanaz:
egyszer becsomagolni – és jól becsomagolni.
NE A CSOMAGOLÁSON MENJEN EL.
Ragasztószalagot keresel? Nézd meg a Colibri Invest ragasztószalag-kínálatát:
👉 https://www.colibri-invest.hu/ragasztoszalagok/
CsomagLAB – gyakorlati csomagolási tudástár magánszemélyeknek és vállalkozásoknak.