CsomagLAB #04
Az előző CsomagLAB-ban megnéztük, hogyan válaszd ki a megfelelő kartondoboz-méretet.
Ha kartondobozt keresel, előbb-utóbb szembejön a kérdés: 3 rétegű vagy 5 rétegű legyen?
Elsőre egyszerűnek tűnik.
Az 5 rétegű vastagabb.
Tehát erősebb.
Tehát jobb.
Csakhogy a csomagolástechnikában a „vastagabb” és a „jobb” nem mindig ugyanazt jelenti.
Egy könnyű ruházati termékhez teljesen más dobozra lehet szükség, mint egy 15 kilogrammos fém alkatrészhez.
És még az sem mindegy, hogy a csomag:
- futárszolgálattal utazik;
- raklapon kerül szállításra;
- egymásra lesz rakva;
- raktárban áll hetekig;
- vagy csak néhány kilométert tesz meg.
Az előző CsomagLAB-ban azt néztük meg, hogyan válasszuk ki a megfelelő dobozméretet.
Most jön a következő kérdés:
Miből készüljön maga a doboz?
Kezdjük az alapoknál
Mit jelent az, hogy 3 rétegű kartondoboz?
A hullámkarton nem egyszerűen egy vastag papírlap.
A 3 rétegű hullámkarton általában három papírrétegből épül fel:
külső fedőréteg
hullámosított középső réteg
belső fedőréteg
A hullámos középső réteg adja a karton jellegzetes szerkezetét, és jelentős szerepe van a merevségben, párnázásban és terhelhetőségben.
A 3 rétegű hullámkarton nagyon sok általános csomagolási feladatra megfelelő lehet.
Használják például:
- webshopos csomagokhoz;
- ruházathoz;
- könnyebb használati tárgyakhoz;
- kisebb alkatrészekhez;
- háztartási termékekhez;
- gyűjtőcsomagolásokhoz.
De itt jön az első fontos szabály:
Nem minden 3 rétegű karton ugyanolyan.
CsomagLAB-vizsgálat #1
A rétegek száma önmagában kevés információ
Képzelj el két dobozt.
Mindkettő 3 rétegű.
Az egyik vékonyabb, könnyebb alapanyagból készül.
A másik erősebb papírokból, más hullámprofillal.
Papíron mindkettő:
3 rétegű kartondoboz.
A gyakorlatban azonban egészen más lehet a teherbírásuk és viselkedésük.
Ezért amikor kartondobozt választasz, önmagában az, hogy:
„3 rétegű kell”
még nem feltétlenül elegendő specifikáció.
Számíthat többek között:
- a felhasznált papírok minősége;
- a papírok grammázsa;
- a hullám típusa;
- a doboz mérete;
- a konstrukció;
- a termék tömege;
- a terhelés módja;
- a tárolási körülmények.
A kartondoboz egy rendszer. Nem pusztán rétegek száma.
Mit jelent az 5 rétegű hullámkarton?
Az 5 rétegű hullámkartonban két hullámosított réteg található.
A tipikus felépítés:
fedőréteg
hullámréteg
köztes síkréteg
második hullámréteg
belső fedőréteg
Ez általában merevebb, vastagabb szerkezetet eredményez, ezért nagyobb terhelésnél, nehezebb termékeknél vagy komolyabb mechanikai igénybevételnél gyakran 5 rétegű karton kerül előtérbe.
De fontos:
Az 5 rétegű sem automatikusan jó mindenre.
Ha egy könnyű, kis méretű terméket indokolatlanul erős és nagy tömegű dobozba csomagolsz, attól a csomagolás nem feltétlenül lesz jobb.
Csak lehet, hogy drágább.
CsomagLAB-vizsgálat #2
„Nehéz a termék, akkor legyen 5 rétegű.”
Ez jó kiindulópont lehet.
De nem teljes válasz.
Tegyük fel, hogy két termék egyaránt 15 kilogramm.
Az egyik:
egy kompakt fém alkatrész.
A másik:
egy nagy méretű, de kevésbé tömör termék.
Ugyanaz a tömeg.
Mégsem biztos, hogy ugyanarra a csomagolásra van szükségük.
A kis alapterületű, nehéz termék koncentráltan terhelheti a doboz alját.
Egy hosszú vagy szabálytalan alakú termék pedig egészen más pontokon terhelheti a csomagolást.
Ezért nem elég azt mondani:
„15 kiló, tehát 5 réteg.”
Meg kell nézni azt is:
hogyan helyezkedik el ez a 15 kilogramm a dobozban?
CsomagLAB-vizsgálat #3
Mi történik, amikor egymásra kerülnek a dobozok?
Ez az a pont, amiről sokan megfeledkeznek.
A kartondoboznak nemcsak azt kell kibírnia, ami benne van.
Bizonyos esetekben azt is, ami rákerül.
Képzelj el egy raklapot.
Az alsó sorban lévő dobozokra további dobozrétegek kerülnek.
A legalsó dobozokra így nemcsak saját termékük tömege hat.
Hanem a felettük elhelyezett csomagok terhelése is.
Ha egy doboz önmagában megfelelőnek tűnik, raklapozva még jelentkezhet:
- oldalfal-deformáció;
- összenyomódás;
- kidudorodás;
- sarkok gyengülése;
- raklapinstabilitás.
Ezért ipari csomagolásnál különösen fontos kérdés:
Hogyan lesz a kész csomag tárolva és szállítva?
Nem mindegy, milyen hullám van benne
A hullámkartonnál különböző hullámtípusokkal találkozhatsz.
Gyakori például:
- B hullám
- C hullám
- E hullám
Ötrétegű lemeznél pedig ezek kombinációi is előfordulnak, például:
- BC hullám
- EB hullám
A hullámprofil többek között befolyásolhatja a karton:
- vastagságát;
- merevségét;
- felületi tulajdonságait;
- ütéscsillapítását;
- nyomással szembeni viselkedését.
Ezért két azonos rétegszámú karton között is lehet komoly különbség.
CsomagLAB-tipp
Ha rendszeresen rendelsz kartondobozt, ne csak ezt kérdezd a beszállítótól:
„3 vagy 5 rétegű?”
Érdemes tudni azt is, hogy:
milyen hullámkombinációból és milyen papírminőségből készül.
Különösen akkor, ha:
- nagy mennyiséget rendelsz;
- nehéz terméket csomagolsz;
- raklapozol;
- exportálsz;
- rendszeresen futárszolgálattal szállítasz;
- vagy korábban már előfordult dobozsérülés.
Mikor lehet megfelelő a 3 rétegű kartondoboz?
Általánosságban 3 rétegű hullámkarton sok könnyebb vagy közepesen terhelt csomagolási feladatnál jó választás lehet.
Például:
ruházat
textiltermékek
könnyebb webshopos termékek
kisebb műanyag termékek
egyes háztartási termékek
könnyebb alkatrészek
belső vagy gyűjtőcsomagolások
De továbbra sem maga a termékkategória dönti el.
Egy doboznyi póló és egy raklapnyi, egymásra helyezett pólós doboz csomagolástechnikai szempontból már két külön feladat.
Mikor kerülhet előtérbe az 5 rétegű kartondoboz?
Ötrétegű hullámkartont gyakran használnak olyan helyzetekben, ahol nagyobb mechanikai igénybevétellel kell számolni.
Például:
- nehezebb termékek;
- gépalkatrészek;
- ipari termékek;
- nagyobb méretű csomagok;
- raklapozott termékek;
- egymásra halmozott csomagok;
- hosszabb szállítási lánc;
- nagyobb védelemre szoruló áruk.
De még itt sem jelenti azt, hogy:
„5 réteg = problémamegoldva.”
Egy rosszul megválasztott méretű vagy konstrukciójú 5 rétegű doboz ugyanúgy okozhat problémát.
CsomagLAB-vizsgálat #4
Lehet túl erős egy kartondoboz?
Műszakilag természetesen lehet egy szükségesnél nagyobb biztonsági tartalékot választani.
Üzletileg viszont érdemes megkérdezni:
van ennek értelme?
Ha egy feladathoz megfelelő lenne egy jól kiválasztott 3 rétegű karton, de automatikusan 5 rétegűt használunk, annak lehet következménye:
- magasabb anyagköltség;
- nagyobb doboztömeg;
- több alapanyag;
- nagyobb tárolási helyigény;
- nehezebb hajtogathatóság;
- indokolatlanul robusztus csomagolás.
Egyetlen doboznál ez jelentéktelen különbségnek tűnhet.
De tegyük fel, hogy egy vállalkozás évente:
50 000 dobozt használ.
Ott már egy apró egységköltség-különbség is komoly összeggé válhat.
A túlcsomagolás ugyanúgy költség, mint az alulcsomagolás.
És lehet túl gyenge a doboz?
Természetesen.
Ez általában sokkal látványosabb probléma.
Jellegzetes tünet lehet:
- kiszakadó dobozalj;
- benyomódó oldalfal;
- eldeformálódó doboz;
- raklapon összeroskadó karton;
- sérült sarok;
- felnyíló ragasztás;
- csomagból kitüremkedő termék.
Ilyenkor azonban hiba lenne automatikusan azt mondani:
„Akkor legközelebb legyen 5 rétegű.”
Először érdemes megvizsgálni, mi okozta a hibát.
Lehetett:
- nem megfelelő kartonminőség;
- rossz dobozméret;
- túl nagy tömeg;
- nem megfelelő belső rögzítés;
- túl sok üres tér;
- helytelen raklapozás;
- rosszul megválasztott ragasztószalag;
- nedvesség;
- túl nagy egymásra rakási terhelés.
Ha nem az okot javítjuk ki, csak vastagabb kartont használunk, könnyen lehet, hogy csak drágábban csomagolunk tovább.
CsomagLAB-vizsgálat #5
A nedvesség mindent megváltoztathat
A hullámkarton papíralapú anyag.
Ezért a környezet páratartalma és a nedvesség hatással lehet a mechanikai tulajdonságaira.
Ez különösen fontos lehet:
- hűtött környezetben;
- magas páratartalmú raktárban;
- kültéri rakodásnál;
- hosszabb tárolásnál;
- exportfuvarnál;
- tengeri szállításnál.
Egy száraz raktárban megfelelően teljesítő doboz más környezetben eltérően viselkedhet.
Ezért komolyabb csomagolási feladatnál mindig a valós felhasználási környezetből érdemes kiindulni.
3 rétegű vagy 5 rétegű doboz futárszolgálathoz?
Erre sincs egyetlen univerzális válasz.
Egy futárcsomag a logisztikai folyamat során többször kerülhet:
- rakodásra;
- futószalagra;
- járműbe;
- elosztóközpontba;
- más csomagok mellé vagy alá.
Ezért nem csak a termék súlyát kell figyelembe venni.
Fontos lehet:
a doboz mérete,
a termék sérülékenysége,
a belső kitöltés,
a lezárás,
és maga a karton minősége is.
Egy könnyű terméknél egy megfelelő minőségű 3 rétegű doboz tökéletesen megfelelő lehet.
Egy nagyobb, nehezebb vagy érzékenyebb küldeménynél viszont már indokolt lehet az 5 rétegű kialakítás.
A doboz és a ragasztószalag együtt dolgozik
Erről sem szabad megfeledkezni.
Lehet akármilyen erős a kartondoboz, ha a lezárás nem megfelelő.
Egy nehéz csomagnál az alsó zárás komoly terhelést kap.
Ha a ragasztószalag:
- nem tapad megfelelően;
- túl keskeny;
- kevés kerül fel;
- vagy nem az adott felülethez való;
akkor a csomagolás leggyengébb pontja már nem feltétlenül maga a karton lesz.
Ezért a csomagolást mindig egész rendszerként érdemes nézni:
TERMÉK + DOBOZ + BELSŐ VÉDELEM + LEZÁRÁS + SZÁLLÍTÁS
Egyetlen elemet sem érdemes teljesen külön kezelni.
CsomagLAB gyorsteszt
Elég erős a jelenlegi kartondobozod?
Vegyél elő egy rendszeresen használt csomagolást, és válaszolj ezekre:
1. Mennyi a kész csomag teljes tömege?
Nem a terméké.
A teljes, feladásra kész csomagé.
2. Egymásra kerülnek a dobozok?
Ha igen, milyen magasra?
3. Mennyi ideig állnak így?
Tíz percig vagy több hétig?
4. Futárszolgálattal megy vagy raklapos szállítással?
A két logisztikai folyamat más terhelést jelenthet.
5. Előfordult már deformáció vagy sérülés?
Ha igen, hol?
Az alján?
A sarkokon?
Az oldalán?
A ragasztásnál?
6. Milyen környezetben tároljátok?
Száraz raktárban vagy párásabb környezetben?
7. Tudod pontosan, milyen kartonminőséget használtok?
Ha az utolsó kérdésre csak annyi a válasz:
„Valamilyen 3 rétegű.”
akkor érdemes lehet egy kicsit mélyebbre ásni.
Akkor melyiket válasszam?
Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni:
Ne rétegszámot válassz. Csomagolást válassz a feladathoz.
Egy jól megválasztott 3 rétegű doboz bizonyos feladatokra jobb és gazdaságosabb megoldás lehet, mint egy indokolatlanul erős 5 rétegű.
Más esetben viszont az 5 rétegű karton nagyobb biztonsága lehet szükséges.
A döntéshez együtt kell nézni:
- a termék méretét;
- a termék tömegét;
- a termék sérülékenységét;
- a doboz méretét;
- a karton minőségét;
- a hullámprofilt;
- a belső védelmet;
- az egymásra rakást;
- a szállítás módját;
- a tárolási környezetet.
Ez már sokkal több annál, mint hogy:
„3 vagy 5 réteg?”
CsomagLAB-eredmény
A kartondoboz kiválasztásánál az egyik legnagyobb hiba, amikor kizárólag a rétegek számából próbáljuk megállapítani, hogy egy doboz megfelelő-e.
A 3 rétegű nem automatikusan gyenge.
Az 5 rétegű nem automatikusan jobb.
A megfelelő kartondoboz az, amelynek:
- mérete;
- szerkezete;
- anyagminősége;
- terhelhetősége;
- és kialakítása
illeszkedik ahhoz, amit valóban csomagolni szeretnénk.
Mert a cél nem az, hogy a lehető legtöbb kartont tegyük a termék köré.
A cél az, hogy:
pontosan annyi és olyan csomagolást használjunk, amennyire valóban szükség van.
Ez már nem egyszerűen dobozolás.
Ez csomagolástechnika.
NE A CSOMAGOLÁSON MENJEN EL.
Ha lemaradtál az előző részről, olvasd el a CsomagLAB #03 – Mekkora kartondoboz kell? Így válaszd ki a megfelelő dobozméretet című cikkünket.
Nem tudod, hogy 3 rétegű, 5 rétegű vagy teljesen egyedi kartondoboz lenne megfelelő a termékedhez?
A Colibri Investnél nemcsak egy méretet vagy egy dobozt keresünk.
Megnézzük, mit szeretnél csomagolni, milyen körülmények között használod a csomagolást, és ezek alapján segítünk megtalálni a megfelelő megoldást.
Standard és egyedi kartondobozok, fóliák, ragasztószalagok és egyéb csomagolástechnikai megoldások egy helyen.
Mert a megfelelő csomagolás nem ott kezdődik, hogy milyen doboz van raktáron.
Hanem ott, hogy mire van valóban szükséged.